Hovawart Klub

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Magyarországi Hovawart Ebtenyesztők Országos Egyesületének Hivatalos Honlapja
Címlap Klub-Info

Tenyészszemle szabályzat

E-mail Nyomtatás PDF

A Hovawart EbFAJTA TenyészVIZSGA szabályzata

A tenyészszemle a fajta tenyésztési programjának meghatározó eleme. A tenyészvizsga ad alkalmat arra, hogy egy évben minimum kétszer megrendezésre kerüljön egy olyan vizsga, melyenazonos, objektív mércével vizsgáljuk az leendő tenyészegyedek képességeit.

A tenyészvizsga alapján történik a tenyésztési engedélyek kiadása, általuk megítélhető a fajta tenyésztésének adott színvonala, a különböző évek összehasonlításával pedig a tenyésztői munka előrehaladása, vagy hanyatlása is lemérhető.

12 hónapos kortól fiatalkutya-vizsgát tartunk, mely a tenyészvizsgához igen hasonló lefutású vizsga, mintegy a tenyészvizsga előkészítése, ahol a gazda megtapasztalhatja kutyája képességeit egy valós vizsgaszituációban. A sikeres fiatalkutya-vizsga a tenyészvizsga előfeltétele. A fiatalkutya-vizsgán sikerült és nem sikerült eredmény érhető el.

Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy nagyjából egyidős, fiatal állatokat hasonlítsunk össze. Hosszútávon ezek a bírálatok előre jelzik az állomány minőségi változásának irányát, valamint nagyságát és támpontot adhatnak a további tenyésztői munkához.

Minden tenyészvizsgán három tagú Bíráló Bizottság bírál, melynek tagjai közösen tevékenykednek. A bizottság egy az Egyesület által fajtában elfogadott FCI elismertséggel rendelkező küllembíróból, egy az előzőek szerint elismert munkabíróból (teljesítménybíró), valamint az Egyesület Tenyésztői Bizottságának egy tagjából áll. Ezen kívül a tulajdonságok bírálatánál 1 fő szakképzett (pl. kutyakiképző) segéd biztosítása szükséges. 8-10 fő segítő szükséges  wesen pályához.

Mindkét elismert bíró mellé az Egyesület egy-egy írnokot biztosít, akik a pontozólapon rögzítik a bírók által adott pontokat, minősítéseket, majd szükség esetén összesítik azokat.

A tenyészvizsgákon nemenként külön csoportban, de azonos módon kell bírálni.

A tenyészvizsga megrendezéséhez minimum 5 kutyának kell indulni, erre a rendezvény előtt a megadott határidőig jelentkezni kell.

 

A tenyészvizsgán való részvétel feltételei:

–     FCI által is elismert, eredeti származási lap,

–     sikeres Fiatalkutya vizsga

–     a 20 hónapos kornál fiatalabb, tenyészteni kívánt egyedeknél a Tenyésztői Bizottság ez irányú előzetes engedélye,

–     egyedi azonosíthatóság chip megléte,

–     érvényes oltási igazolás,

–     Felülbélyegzett származási lapú tenyészteni kívánt egyedeknél a Tenyésztői Bizottság ez irányú engedélye

 

A tenyésztési engedély megadásának alapfeltételei:

–     Sikeres fiatalkutya-vizsga

–     Két FCI kiállításon szukáknál legalább Nagyon Jó, kanoknak kitűnő minősítés különböző bírónál,

–     Egyesület által elfogadott HD szűrési eredmény (HD-A mentes, vagy HD-B majdnem mentes eredmény)

További feltételek:

–     a Tenyésztési Szabályzat 5.2. pontjában rögzített határok, valamint

–     ugyanezen szabályzat 6.6. pontjában leírt tartási körülmények megléte.

A tenyészvizsga három fő részből áll (A, küllemi bírálat, B, wezen megítélése, C, védekezés készsége) tevődik össze, melyek külön-külön több részbírálatból állnak. A tenyészvizsga végeredményét a három fő rész együttes eredménye adja.

 

A tenyészvizsga alapján az alábbi minősítés érhető el:

1.     Tenyésztésre javasolt,

2.     Tenyészthető,

3.     Tenyésztésből kizárt,

4.     Tenyészvizsgára visszahívott

Tenyésztésre javasoltat: a fajta jellegzetes jegyeit (mind küllemi mind magatartásbeli) dominánsan viselő, típusos kutyák kaphatnak.  A vizsgabizottság úgy ítéli meg, hogy a kutya tulajdonságai a standard és a magyar populáció ismeretében  kifejezetten hasznosak volnának, ha a tenyésztésbe kerülnének. Tenyésztésre javasolt minősítést nem kaphat HD-B minősítéssel rendelkező kutya és olyan kutya aki a vizsgákat már ismételte (fiatalkutya vagy a felnőtt vizsgát)

Tenyészthető minősítést kap az a kutya, aki a vizsga követelményeinek megfelelt.

Tenyésztésből kizárt minősítést kap az  a kutya, aki a vizsga egy részfeladatán vagy egyes részfeladatain elégtelen minősítést ért el, és a vizsgabizottság úgy látja, javulására nincs remény. Elsősorban anatómiai rendellenességek meglétekor javasoljuk ezt a minősítést, amikor a standardban  súlyos, tenyésztésből kizáró hibának minősített hiba található az egyeden.

Tenyészvizsgára visszahívott minősítést kaphat az a kutya, akinek ezen a vizsgán mutatott teljesítménye nem felel meg az elvárásoknak, de a vizsgáló bizottság véleménye alapján remény van javulására. Elsősorban a wezen és a védekező készség elégtelen vizsgarészeinek esetén javasoljuk, de egyes anatómiai hiányosságok esetén is adható, amennyiben várható, hogy pl. az életkor előrehaladtával a hiba vagy hiányosság javulni fog. Tenyészvizsgára visszahívott egyed leghamarabb 6 hónap elteltével mehet újra vizsgára.

A „Tenyészvizsga bírálati lap” eredeti példányát a tulajdonos kapja meg a másolati példánya az Egyesület irattárába kerül. (melléklet bírálati lap)

Magyarázat a fiatalkutya-vizsga és a tenyészvizsga követelményeihez és értékeléséhez

A RZV keretein belül lefolytatott vézen teszt különböző szituációkban vizsgálja a kutyák aktivitását, félelemérzetét illetve az agresszivitását, valamint a stressz-legyőző stratégiáikat. Eme legutolsó pont mai világunkban egyértelmű követelmény, tekintve, hogy kutyánkat emberekkel történő programokba és aktivitásokba akarjuk magunkkal vinni. A hovawart már rég nem csak az a kutya, aki az udvart őrzi, hanem gazdája mellett minden életszituációban tudnia kell helyt állni.

Ehhez konfliktus megoldási képességre, a feszültség levezetésének képességére és kiegyensúlyozott szociális magatartásra van szükség.

A magatartásteszt nagy hangsúlyt fektet arra a képességre, hogy a kutya stressz alatt is képes legyen  játszani. A kutya csak akkor játszik, ha arra szabad tere (kapacitása) van. Ha a kutya az adott vizsgaszituációban / utána játszik, ez azt mutatja, hogy a stressz nem volt túlzott számára. A játéknak ezenkívül fontos szerepe van a szociális kapcsolatok fejlesztésében, magas motivációs értéke van képességek fejlesztésekor és kiváló módszer a feszültségek levezetésére.

Továbbiakban megkívánja a vézen teszt a kutyától, hogy bizonyos szituációkban kíváncsisággal reagáljon, és ezzel a félelemérzetét vagy a védekező-ösztönét legyőzze. Ez a kíváncsiság képessé teszi a kutyát arra, hogy ismeretlen vagy éppenséggel félelmet keltő szituációkkal szembesüljön és azokat pozitívan oldja meg. Az a kutya, akiben a kíváncsiság nem dolgozik, a környezet ingereire félénkséggel vagy védekező-agresszivitással fog reagálni. Egy magas ingerküszöb a félelem és az agresszió ingereivel szemben elengedhetetlen a mai világ kutyája számára. Mi aktív és kíváncsi kutyát szeretnénk, akinek magas ingerküszöbe nem egy flegmatikus temperamentumon nyugszik.

Bátorságpróba (a védekezés készsége). Itt azt kívánjuk meg a kutyától, hogy egy fenyegetően közeledő segéddel szemben elhárító-védekező, zsákmányoló reakciót mutasson. Egy passzív viselkedés vagy félős visszahúzódás nem kívánatos.

Gyakran mondják erre, hogy egy passzívan viselkedő kutya tulajdonképpen a szociálisabb és nyugodtabb. Sokan ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy ilyenkor a kutya nem kiegyensúlyozottan és félelem nélkül reagál a fenyegető segédre, hanem sokkal inkább egy kifejezett elkerülő-viselkedést produkál.

A hovawart mint munkakutya képes kell legyen, hogy bizonyos szituációkban képes legyen aktív konfliktusmegoldó stratégiákat alkalmazni.

Magyarázat a wesen bírálati laphoz

Az első oszlopban T= az a tenyészthető;  a második oszlopban a TJ= tenyésztésre javasolt;  a harmadik oszlopban NT= nem tenyészthető.

Ha egy eredmény is a nem tenyészthető oszlopba kerül akkor meg kell szakítani a vizsgát és a kutya nem ment át (kivétel a 4. feladatnál  zsákmányoló ösztön idegen nélkül)

A bírálati lapon az üresen hagyott mezőkbe kell a bírónak x-et rakni a megadottak szerint, amennyiben hozzáfűzni valója van, azt írja hozzá.

A tenyészvizsga 2 fő részből áll a küllem és wesen vizsgálat.  A kutyát a tulajdonos (felvezető vagy segítő) egy 10 m hosszú pórázon tartja a feladatok előtt bírói utasításra el kell engedni a pórázt, elengedett pórázzal kell a feladatokat befejezni. A póráz, fogása csak a feladatok között mintha egy séta lenne. A gazda nem beszélhet a kutyához a kutya természetes viselkedésére vagyunk kíváncsiak. Ha a kutya valamelyik feladat alatt olyan hatás alá kerül, hogy rémült vagy nagyon agresszív akkor azonnal abba kell hagyni a vizsgát.

 

1, Pont a kutya viselkedése a küllemvizsgálat alatt.

2. Pont a gazda játszik a kutyával a saját játékkal majd a játékot nem adja oda a kutyának hanem beledobja egy nagy kupac műanyag palackok közé, a kutyának magabiztosan kell érte menni ne zavarja a zaj, lehetőleg minél gyorsabban fogja meg és hozza ki a játékot a felvezetőnek.

3. pont  Zsákmányoló ösztön idegennel

A gazda elkezdi a játékot a „hurkával” majd az nem adja oda a kutyának hanem a segédnek dobja  és a segéd vissza a gazdának majd újra a segédnek igyekezni minél jobban felkelteni a kutya érdeklődését, a kutyának a segédtől el kell venni a „hurkát”. A segéd 2x dobja vissza a hurkát.

- a gazda fogja a kutyát a nyakörvénél  majd a segéd elfut kitartva a „hurkát”  a kutyának el kell vennie tőle.

4. pont Zsákmányoló ösztön idegen nélkül a földön egy feltűnő rongyot húzunk kötélen és ezt a kutyának követni kellene. Ennél a feladatnál ha a kutya közömbös vagy nem követi akkor sem bukik meg mehet tovább.

5. pont Viselkedés embercsoporttal szemben a gazda beáll egy ember csoportba ( a gazdát körbeveszik és a gazda felé fordulnak) és a kutya hívásra bemegy a gazda után, amikor a kutya közelít a csoporthoz akkor a csoport tagok a kutya felé fordulnak.

6. pont Viselkedés hanghatásokra a sétáló kutya mellett 3m-re (fiatal esetében 5m-re) leesik egy vaslapra lánc, lehetőleg úgy legyen elhelyezve, hogy a kutya ne lássa előre. A leesett láncot a kutya nézze meg oda kell mennie ha magától nem, akar akkor itt szólhat neki a gazda mutasson a láncra. Akkor mehet tovább ha a kutya oda ment és megszagolta.

7.pont  Lövéspróba a bíró jelzésére a sétáló kutya mellett 2 lövés Amelyik kutya a lövésre elmenekül vagy agresszívvá válik azt nem megfelelő viselkedés meg kell szakítani a vizsgát

8. pont magatartás egy különösen viselkedő személlyel szemben szembejön egy esőkabátos, kalapos napszemüveges ember, aki érdekesen viselkedik (cikkcakkban megy, leguggol, feláll stb…) majd megáll és lefelé néz majd a kutyának és gazdának bírói utasításra oda kell menni, a gazda elveszi a napszemüveget és kezet fog a gombásszal ás a kutyának  meg kell szagolni az idegent.

9. pont Optikai ingerre való reakció a szánkón lévő babát húzzák a kutyával szembe majd megáll, bírói utasításra a kutyának és a gazdának oda kell menni, szemből és megnézni megszimatolni. Lehetőleg itt is úgy legyen a pálya felépítve, hogy a kutya ne a szánhúzót nézze ő ne legyen zavaró helyen. A feladat akkor sikeres, ha a kutya megszagolja szemből a babát.

10.pont Optikai ingerre való reakció a sétáló kutya mellett  3m-re (fiatal esetében 5m-re) felbukkan egy ember nagyságú „baba” a kutyának oda kell menni, megnézni és megszagolni.

11.pont Terheléspróba (CSAK TENYÉSZVIZSGÁN!)  a kutya itt rövid pórázon áll a gazdával majd szemből fenyegetően jön a segéd egy bottal  lassan, 5m-nél és 2 m-nél hirtelen felemelt bottal közelebb fut, majd félkörösen elszalad. A kutyának védekezni kell, nem menekülhet el és ne álljon közönyösen sem.

12. pont Közömbösségi próba a segéd beáll egy embercsoportba és az elengedett kutyát a gazda behívja a csoportba.

13.pont Játék a kutyával a gazda játszik a saját játékkal a kutyával.

 

Kérdések, bizonytalanságok esetén kérjük fordulj a Vezetőséghez ill. a Tenyésztési Bizottság tagjaihoz, ők szívesen szolgálnak széleskörű tájékoztatással.

A tenyészvizsgát bemutató, képekkel is illusztrált oldal.